Vác város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Váci kistérség
Lakosság: 33213 fő
Terület: 61.63 km²
Népsűrűség: 538,91 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 27

Fekvése

A váci székesegyház

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és a 2/A gyorsforgalmi úton, a Pest-ről 25 perc alatt érkező zónázó vonatokkal, autóbuszon vagy a Duna mellett futó kerékpárúton, biciklivel, nyáron még a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is könnyen megközelíthető a város. Amióta megépült a 2/A út (a leendő M2 autópálya), a Budapest – Ipolyság – Krakkó útvonal elkerüli a várost.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon. Természetesen a művészet központja is a Dunapart lett, a korzón látogatókat váró galériák és múzeumok sorakoznak.

Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja. Így Váctól északra hegyek, Váctól dél felé pedig sík terep képe fogadja az erre járót.

Vác címere és zászlaja

A helyiek által gyakran csak "Kőkapu" néven emlegetett, Mária Terézia tiszteletére emelt Diadalív. Európában Rómán kívül csak itt Magyarországon, Vácon létezik diadalív.

A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Tanácsa 4/1989./XII.12./ sz. rendelete szól. ([1])

A címer leírása (1. §)

"A címer Vác sok évszázados városi történelmét szimbolizálja. Barokkizált pajzs kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, arany glóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével, jobb vállán arany liliomos jogart nyugtat. A holdsarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona."

A zászló leírása (2. §)

"A város zászlója vízszintesen vörös és kék (vörössel és kékkel vágott). A zászló középtengelyében, az árbóc felöli harmadában a város címere látható. A zászlót arany rojt szegélyezi."

Demográfiai adatok

A váci hegyes torony A megújuló főtér Vác a kompról Az egykori váci vár falának maradványai

Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%

Vallás: római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%

Története

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a Honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Vác névvel a 11. században találkozhatunk először (a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevelében). A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a Püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az Egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár is. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré.

Úton Vác főtere felé

A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci Székesegyház szentélyét kutatva.

A Szentháromság-szobor, mögötte a kéttornyú Piarista templommal

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal (sajnos a váci vasútállomáson ma ezt még egy emléktábla sem őrzi), amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.

A Rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikoris a vármegyéket megyékké alakították.

Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek Temploma alatti elfeledett pincében XVIII. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némely még életében teljes mértékben rezisztens volt különböző halálos betegségekre, melynek okát még kutatják (feltételezések szerint génmutáció révén – a National Geographic filmet forgatott a múmiákról és vizsgálatukról). A múmiák és a koporsók egy része megtekinthető a Március 15-ike téri Memento Mori nevű állandó kiállításon.

2006-ban átadták a teljesen átépített, megszépült Március 15. teret, melynek köszönhetően az egykoron a tér közepén álló templom maradványai a nagyközönség számára is megtekinthetővé vált.

A váci Duna és a Zenepavilon

Gazdaság

A váci vártemplom oltára A váci székesegyház freskója A váci székesegyház

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a rabokat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült

A kommunista hatalomátvétel után az országoban zajló iparosítási hullám méginkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, az újonnan épített lakótelephez közel Fotokémia Gyárat nyitottak (Forte), a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat hoztak létre.

Vasútállomás – a vasút megépülése jelentős változást hozott a város életében

Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel lett, de a vonattal ideérkezők még mindig áthaladnak a régi időket idéző, ma már üresen álló ipartelepen.

Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta mintegy 4,6 milliárd USD értékű külföldi működő tőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal szerelik össze a számítógépalkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal Vác "Váci utcájának" számító Széchenyi utcában.

Látnivalók

Épületek Székesegyház iskolák gyűrűjében: balra a Piarista Gimnázium és a Zeneiskola, jobbra pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Karolina Katolikus Általános Iskola. Balra lent pedig a Püspöki Palota a papi szemináriummal A piarista templom oltára A váci Duna

A Március 15. tér épületegyüttese
- Fehérek temploma és rendház
- Irgalmas rendi kórház és kápolna
- Városháza
- Nagypréposti Palota
- Görög templom
- Kuria
- Siketnémák Országos Intézete
A Konstantin tér épületegyüttese
- Székesegyház (klasszicista, 18. század második fele)
- Apor Vilmos Katolikus Főiskola
- Püspöki Palota (2004 óta átköltözött az épületbe a Szeminárium)
- Papsarok épületei
- Püspöki Könyvtár
- Kispréposti palota
Templomok, rendházak
- Piarista templom és rendház
- Ferences templom és rendház
- Református templom
- Evangélikus templom
- Hétkápolna (a Ligetben)
- Kálvária
- Rókus kápolna
Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
Hegyes torony, és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
Gombás-patak hídja
Vörösház
Honvédemlékmű

Múzeumok, kiállítások

Hincz Gyula Gyűjtemény
Tragor Ignác Múzeum
Reitter-féle kocsigyár

Egyéb látnivalók

Posta park
Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány)
Zenepavilon
Naszály hegy barlangjai
Ártéri tanösvény
Ferences templom és rendház
Püspöki palota és székesegyház
Piarista templom

Testvérvárosai

Järvenpää, Finnország

Donaueschingen, Németország

Deuil-la-Barre, Franciaország

Székelyudvarhely, Románia-Erdély

Givatayim, Izrael

Máriatölgyes, Szlovákia

Ipolyság, Szlovákia

Bajmóctölgyes, Szlovákia

Híres váciak

Dónusz Éva olimpiai bajnok kajakozó
Hajnik Pál ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök
Jávorszky Ödön orvos, irgalmas rendi szerzetes, a város kórházának névadója
Jancsó Miklós filmrendező
Kovács Dénes hegedűművész
Pető Tibor kétszeres világbajnok evezős
Hirling Zsolt evezős
Tragor Ignác

Lásd még

Váci Fegyház és Börtön
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Váci Egyházmegye
Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata
Jávorszky Ödön Városi Kórház
Vác-Újbuda LTC

Következő községek

További községek